Perselus Piton professzor. Harry Potter.
Az a helyzet, hogy totális függő vagyok. Korábban már kifejtettem, hogy mennyire is rajongok mindenért, ami angol, és ez fokozottan érvényes a Harry Potter jelenségre is. Na, pont nem a főhősre, mert őt – speciel – ki nem állhatom. Irritál a stílusa, a strébersége, továbbá nonszensznek tartom, hogy MINDENT túlél, holott már az első részben simán meg “kellett volna” halnia. (Erről bővebben az irományom végén.*) A Harry-t alakító színészről inkább már nem is beszélek… Bizonyára lappang benne mélyen a színészet mestersége, de ezt a tehetségét nem igazán csillogtatja meg a Potter-sorozatban. Nem úgy, mint:
ALAN RICKMAN <3
Piton professzort alakítja. Kiváló színész, aki rengeteg számomra kedves filmben képviselteti magát. A teljesség igénye nélkül: Értelem és érzelem (1995), Igazából szerelem (2003), Galaxis útikalaúz stopposoknak (2005), Parfüm (2006), Sweeney Todd (2007), Alice csodaországban (2010)…
És természetesen a megunhatatlan Harry Potter. Külön öröm számomra, hogy az általa alakított karakter legalább annyira rühelli a főhőst, mint én. Persze a végén kiderül az igazság, de ezt most nem írom le. Nem szpojlerezek. Bár csodálkoznék, ha lenne olyan Olvasóm, aki még nem látta minimum egyszer a szóban forgó filmet. Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy valamely kereskedelmi csatornán mindig megy valamelyik epizód. Tekintve, hogy 8 is van belőle, és szerencsére (!) elég népszerű a szolgáltatók világában. Épp az imént csíptem el egy ajánlót, ami azt hirdette, hogy ezen a héten lesz műsoron a Titkok kamrája. Bár már én is mosolygok ezen a rendszerességen, mégis örülök neki. Inkább ez menjen, mint valamelyik Bud Spencer film. Lehet vitatkozni.
Na, de! Vissza Pitonhoz!
Bónuszként kiemelném a >>most már tényleg SZPOJLER << a széria végén felszínre kerülő mély érzelmeket, amelyeket drága Pitonom táplált/táplál Harry anyja, Lily Potter iránt. Libabőröztetően szép, tiszta és egyben fájdalmas is. A filmben ezt fejtegető kitekintés az egyik… ha nem a legnagyobb kedvencem. Most is elszorul a torkom, ha kicsit elmerengek a jeleneten. Nem célom leírni a felvonultatott érzemeket, de valószínűleg nem is tudnám ugyanúgy előadni. Ha tudnám, az szerepelne a személyimben, hogy: J. K. Rowling. Mindenesetre az egyik legszebb szerelmes “vallomás”, amit valaha leírtak.
*Most pedig röviden kifejteném, hogy hogyan is képzeltem én REÁLISAN a Harry Potter sorozatot:
Harry Potter és a Bölcsek köve – A nevelt szülők által lelkileg megnyomorított, önbecsüléshiányos Harry az első rész háromnegyedénél meghal. Valahol ott, hogy benyitnak Bolyhoskához, a háromfejű kutyához. De ha azt még valahogy túl is éli, legkésőbb az Ördöghurok fojtja meg. A barátai azért élik túl, mert nem is a barátai (hiszen a nevelésében visszamaradott főhős képtelen kapcsolatokat építeni), így hát sem Hermione, sem Ron nem tartanak a fiúval a kalandban. Az iskola igazgatóját, Dumbledore professzort az Azkabanba zárják, előzetes letartóztatásban kiskorú megrontásának megalapozott gyanúja miatt. (For your information annak, aki nem tudta: a legnagyobb varázsló karaktere homoszexuális – ezt maga Rowling állította, és ha valaki, akkor ő tudja. A többit már én tettem hozzá, mert hát ki az akinek nem szúr szemet, hogy mennyire istápolja a kis Harry-t?!)
Voldemort és a Titkok Kamrája – Logikusan következve az előző részben történtek után. A főgonosz megszerzi a Bölcsek kövét (mivel nincs, aki megállítsa), és örök életet kapva, világuralomra tör. Az igazgató a sitten, a diákok megfélemlítve. A Roxfort új igazgatója természetesen Piton professzor, aki sötét kapcsolatba kezd Bellatrix Lestrange-dzsel, mivel olyan jól összeillenek. Hermione lesz*rja Ron-t, tekintve, hogy nincs “közös barátjuk”, akin keresztül megismerhetné a vörös fiú sziporkázó személyiségét, így inkább a jóképű, ámbár pofátlan Malfoy-jal cimborál (és egyéb) a tudálékos lányka. Hagrid vadőr eltávolíttatik az iskola környékéről, mert a mindig zseniális Piton igazgató ápolatlannak titulálja, és kiköti, hogy vagy a szakáll megy, vagy Hagrid maga. Eközben a Sötét Nagyúr szórakozásból Avada Kedavra-zik, hiszen megteheti. Amolyan modern kori, varázslatos Tajgetosz-ként funkcionál ez a tevékenysége, ergo az általa “életképtelennek” titulált egyedeket kivonja a mágikus társadalomból.
A továbbiakban pedig – értelemszerűen:
Voldemort és az azkabani fogoly – Ahol csupán annyi történik, hogy újratárgyalják Dumbledore molesztálási ügyét, és bár enyhítenek az ítéleten, továbbra is Dementorok szívják az arcából a jókedvet.
Voldemort és a Tűz serlege – Külföldi diákok érkezése színesíti az iskola hétköznapjait. A Trimágus tusán szabályosan hárman vesznek részt: Cedrik, Fleur és Krum. Nincs anomália. Nincs plusz egy fő. Krum nyeri a bajnokságot, hiszen ő a legrátermettebb. Cedrik és az ázsia barátnője boldogan élnek, míg Voldemort meg nem öli őket.
Voldemort és a Főnik rendje – A rend nagyjából 2-3 hétig működik, mikor is a Nagyúr kiszagolja nem létező orrával, hogy összeesküvés készül ellene, így hát minden tagjára ráküldi a halálos csapást.
Voldemort és a Félvér Herceg – Kedves kis filmecske Voldi és Piton barátságáról.
Voldemort és a Halál Ereklyéi I.-II. – Dokumentumfilm arról, hogyan védte be magát a főgonoszhős a támadásoktól, hogy miként szakította lelkét darabokra, hogy a címben szereplő ereklyékbe rejtse, hátha egyszer a jövőben felbukkan egy Harry Potternél erősebb és szívósabb ellenség.
Erre gondoltam én. De élek a gyanúperrel, hogy ha én írta volna a történetet, már csírájában elkaszálták volna eme remek mesét. Kár.
ÉLJEN SOKÁ PERSELUS PITON! Piton for president!
