nonszensz

Kedves Hüledezők! Igen, november van. És igen, már hetek óta kint van minden plázában a full cukormázas karácsonyi dekor. Az OBI-ban konkrétan egy hónapja lehet kapni gömböket és szánkót. Ööö, mi is a probléma ezzel? Valami olyasmit szoktatok Ti, drága püffögő népség hajtogatni, hogy elveszik a Karácsony igazi varázsa, blabla. Aha, na ne álszenteskedjünk! Hiszen,… Tovább »

Mikor kaptál utoljára igazi, fenyőágas képeslapot? És kitől? Ugye-ugye?! Ezer éve, és az idős vidéki rokonoktól. Hát, én tavaly a fejembe vettem, hogy kicsit meglepem a legjobb barátaimat ezzel a cuki gesztussal. Ősszel nekiláttam begyűjteni a postai címeket, mert ugyan manapság egyértelmű, hogy tudjuk a barátaink email címét, de az már közel sem olyan biztos, hogy az… Tovább »

Egy hideg februári napon azzal a hirtelenjött gondolattal ébredtem fel, hogy nem halhatok meg, míg nem statisztáskodtam legalább egyszer életemben. Nem a sztárrá válás lehetősége vonzott, hanem a kulisszák mögötti események. Maga a forgatás. Teljesen ki voltam békülve a gondolattal, hogy legjobb esetben is a háttérben, háttal, 2 pixelben leszek látható. Vagy arccal a földön… Tovább »

Kb. egy éve már írtam hasonló szellemben. Most megint rámszállt ez az ősi életérzés. Talán azért, mert épp egy 3 órás indián mixet hallgatok. Hehehe. Igazából nem terveztem sokáig ragozni a szót, csupán néhány képpel kedveskednék az erre tévedő olvasóknak: Ha egyszer zűrzavar támad körülötted és semmit nem értesz, ülj le egy csendes sarokba, hunyd… Tovább »

Múlt héten beteg voltam. Amikor pihenni kényszerülök, mindig eluralkodik rajtam az unalom. Egyke gyerek lévén, sosem volt gondom azzal, hogy feltaláljam magam az unalmas percekben, de néha (=gyakran) hajlamos vagyok a túlkapásra. Így történt ez most is. Előző bejegyzésemben már kifejtettem, hogy újabban mi a legfrissebb hobbim. Azaz Ki. Nem kényszerítek senkit arra, hogy ezért elolvassa… Tovább »

Nem. Nem Johnny Depp-ről, nem Brad Pitt-ről, még csak nem is Leonardo DiCaprio-ról fogok most magasztosan írni. Pedig ők… ők aztán tudják mitől döglik a légy. (Úúú, milyen retro mondás!) A fentebb felsorolt fickók kétségkívül zseniális színészek, szívdöglesztő férfiak és fantasztikus személyiségek. De! Jamie Campbell Bower. Napok óta körülötte forog a világom. Az, hogy mennyire… Tovább »

Írország: tündérek, manók, koboldok, Szent Patrik, három levelű lóhere, smaragdzöld tájak, fekete tavak,  kelták, druidák, gleccserek, vidám emberek, zajos kocsmák, Guinness, várak, Enya, ír-sztepp… Skócia: szellemek, Loch Ness, vörös haj, bogáncs, whisky, kilt, skót duda, Sir Sean Connery, híres fukarság, Ewan McGregor, akcentus… Afrika: szavanna, zsiráf-oroszlán-elefánt, majomkenyérfa, terepjáró, szafari, izzó naplemente, flamingók, oázis, nomád törzsek, Didier Drogba, nemzeti… Tovább »

2015. január 14., 07:50 Budapest, Batthyány tér Hideg van. Akkora a köd, hogy nemhogy a Parlamentet nem látom a túlparton, de még a Dunát sem. Gyalog indulok a rakparton. A hajam már bepöndörödött. Nem is értem, hogy gondolhattam, hogy egyenes marad. De legalább így még inkább tavasz tündéres az outfitem, ezzel a barack színű, művirágos koszorúval…. Tovább »

avagy egy tanulságos estém a sürgősségin… Kedves Blogom, Egy újabb fantasztik történetemet szeretném Veled, és az érdeklődő Olvasókkal megosztani. Az egész pár hete esett meg, egy drámai emlékű csütörtök éjszakán… Történt ugyanis ennek a napnak a reggelén, hogy viszonylag zsenge életkorom ellenére úgy ébredtem fel, mint akinek minimum lumbágója van, de lehet, álmában nyílt gerinctörést szenvedett. Már… Tovább »

Perselus Piton professzor. Harry Potter. Az a helyzet, hogy totális függő vagyok. Korábban már kifejtettem, hogy mennyire is rajongok mindenért, ami angol, és ez fokozottan érvényes a Harry Potter jelenségre is. Na, pont nem a főhősre, mert őt – speciel – ki nem állhatom. Irritál a stílusa, a strébersége, továbbá nonszensznek tartom, hogy MINDENT túlél,… Tovább »

Bridget Jones.  Szinte nincs kerek e világon olyan nőnemű egyed, aki legalább 1 tulajdonságával ne tudna azonosulni. Legjobb esetben a kiváló humorával és önkritikájával. Én most a munkahelyi légkörét szeretném kiragadni és átemelni a saját kis életembe. Még mielőtt szaftos részletekre asszociálna bárki, tisztázni kívánok pár alapvető különbséget: Nem, nem a főnököm lesz a történet… Tovább »

Kedves Nagyérdemű! Ez úton szeretnék Veletek megosztani egy olyan történetet, amely a napokban esett meg velem, egy finn cimborámmal, aki Indonéziában nyaralt, egy Svájcban élő magyar családdal, illetve a tengerfenéken felejtett vízalatti fényképezőgéppel. Rendkívül csodálatra méltónak találom ezt a multikultúrális összefogást, amely végül visszajuttatta az elveszett emlékeket gazdájukhoz. 2 nappal ezelőtt írt nekem Facebook-on egy… Tovább »

Mielőtt belekezdenék mások számára kissé szürreális, számomra inkább “mindennapos” nonszensz események boncolgatásába – muszáj hangosan (!) kinyilatkoztatnom: VÉGRE ELJUTOTTAM LONDONBA <3 Mióta az eszemet tudom, azóta készültem rá. Egy hetes városnézés keretein belül látogattunk el álmaim városába egyik barátnőmmel. Jópár napja itthon vagyunk már, de én még mindig azon a néhány eseményen kattogok. Félreértés ne essék, kivétel… Tovább »

A minap ráakadtam itt egy számomra nagyon érdekes bejegyzésre. “Ahogyan egy indián főnök látja a fehér embert”. Elolvastam, hiszen mindig is vonzott ez az indián-szemlélet. Nagyon természetközpontú a gondolkodásuk, mindemellett rendíthetetlenül hisznek a Nagy Szellem létezésében. Hálásak a Föld Anyának, és együttműködnek vele.  Rendkívül szimpatikus elveket vallanak, ezért is tetszett a fent említett bejegyzés. Rávilágított… Tovább »

Csütörtök = kispéntek. Korábban már kifejtettem, hogy ez pontosan milyen életérzéssel jár – legalábbis számomra. Igazából szerintem egy hajszál választ el a PÉNTEKI hangulattól, ami a munkanapok egyértelmű királya. Arra gondoltam, hogy most ezt a kicsike különbséget fogom áthidalni az internetes sztárokkal, azaz a cicákkal. Tudom, hogy nagyjából 4 típusú ember létezik jelenleg bolygónkon: Az… Tovább »

Rájöttem, hogy nekem egy Mr. Bingley-re van szükségem. A legtöbb romantikus lelkületű nő a büszke Mr. Darcy-ra koncentrál, de az én szememet legjobb barátja, a vörös hajú, bájosan szerencsétlenkedő Bingley csillogtatja meg. Jó. Nem mondom, hogy a Büszkeség és balítélet valódi főhősétől nem remeg meg a lábam – mert egyébként mindig imádtam a kimért és… Tovább »

Részemről (is) a január-február az év legpocsékabb időszaka. A cukormázas, csillagszórós és habcsókos ünnepek már lecsengtek, Szilveszterkor mindenki kidudálta magából az óévet, és most nem maradt más, mint a hideg. Jelenesetben a szürke, szmogos, ködös és esős (!) hideg. Itt jegyezném meg, hogy én nem vagyok ugyan az a típus, aki panaszkodik az időjárásra, de… Tovább »

Kedves Napl… ja, nem! Ez a kezdés annyira belémrögzült a korai, napló-írásos éveim során, hogy mikor eldöntöttem, hogy most csak úgy értekezek a jelenlegi helyzetről, azonnal transzba estem, és levelet kezdtem fogalmazni. Serdülő, még melírozott hajú énem bizony vezetett klasszikus naplót. Akkoriban még nemigen volt mit legyeznem, így – jobb híján-  az értékelhető bejegyzések kimerültek az… Tovább »

Az egyik kedvenc filmemnek szeretnék egy kis reklámot csinálni. Tegnap leadták egy kereskedelmi csatornán, én pedig a világ legtermészetesebb dolgának vettem, hogy elé ülve újra végignézzem, immáron 959497. alkalommal. Édesanyámmal együtt ültünk a kanapén, és a történet közepén azzal kezdtem hááát… inkább bosszantani, mint szórakoztatni, hogy egyetlen másodperccel előztem meg a karaktereket a soron következő… Tovább »

Még mielőtt  belefognék a fejtegetésbe, muszáj leszögeznem: a következő értekezésemmel természetesen nem kívánom degradálni a férfitársadalmat, illetve az önértékelésem is rendben van ahhoz, hogy jól tudjam, az itt leírt skála csupán fikció. Nos! Legjobb barátnőmmel (aka. legjobb ikremmel) kialakítottuk a magunk csoportosítását, ami a pasik irántunk mutatott érdeklődését illeti. Első olvasatra talán kissé önfényező hatása lehet, de… Tovább »