Indiánlány, avagy bölcsességek ősidőkből.

A minap ráakadtam itt egy számomra nagyon érdekes bejegyzésre. “Ahogyan egy indián főnök látja a fehér embert”. Elolvastam, hiszen mindig is vonzott ez az indián-szemlélet. Nagyon természetközpontú a gondolkodásuk, mindemellett rendíthetetlenül hisznek a Nagy Szellem létezésében. Hálásak a Föld Anyának, és együttműködnek vele.  Rendkívül szimpatikus elveket vallanak, ezért is tetszett a fent említett bejegyzés. Rávilágított arra, hogy mi “fehér emberek” mennyire messze állunk az általuk képviselt világtól. Beláttam, hogy a leírtak,  a természettől való elszigeteltség, sajnos teljes mértékig jelen van társadalmunkban. Viszont még nem késő kicsit felnyitnunk a szemünket, hogy körülnézzünk, és lássuk a csodálatos környezetet, amiben élünk. Segítségül összeszedtem néhány indián bölcsességet. Íme:

“A legfőbb és legfontosabb béke az, ami akkor költözik az emberek lelkébe, amikor megértik, hogy rokonok egymással, egyek a világmindenséggel és annak minden energiájával. És elfogadják azt, hogy a világ középpontjában a Nagy Szellem áll, és ez a középpont egyszerre mindenütt ott van, mindannyiunkban: legbelül.” – Fekete Jávorszarvas Oglala-Sziú Sámán

“Hallgasd a természet rezdüléseit, mert kincseket rejtenek Számodra!” – Huron bölcsesség

Egy idős indián ember így írta le belső küzdelmeit: “Két kutya él bennem. Az egyik hitvány és gonosz, a másik jó.  A gonosz folyton a jó ellen harcol.” Amikor megkérdezték, melyik kutya fog győzni, az öreg egy pillanatra elgondolkozott, majd így válaszolt: “Amelyiknek többet adok enni.”

“A félelmet akkor győzöd le, mikor megteszed azt, amitől félsz.” – Indián tanítás

“A bölcsességet nem akkor találod meg, amikor keresed, hanem akkor, amikor élni kezded az életet, amit a Teremtő adott.” – Hopi bölcsesség

“Ne engedd, hogy a tegnap sokat vegyen el a mából!” – Cherokee bölcsesség

“Azok vagyunk, amiknek képzeljük magunkat. Létünk a bensőnkben dől el. A legnagyobb tragédia, ami velünk megtörténhet, az az, ha erről nem tudunk.” – Indián tanítás

“Ha egy ember elfordul a természettől, szíve megkeményedik.” – Lakota bölcsesség

“Az igazság nem történik, hanem van.” – Hopi bölcsesség

“Mindenhol találsz valami szépséget, ha keresed. Figyelj a szépségre és ne törődj az ellenkezőjével. Ez a pozitív, szeretetteljes hozzáállás az élethez és az embertársaidhoz… része annak az isteni mágiának, amelyre megkíséreljük ráirányítani szemedet és a lelkedet. Ez segíteni fog abban, hogy mindig érezd Isten jelenvalóságát, és hogy magad is tudj élni és hatni az isteni mágiával, amelynek csodatévő, gyógyító, megvilágosító hatása van az emberi lelkekre.” – Hopi bölcsesség

 “Ha mondod elfelejtem. Ha mutatod, nem látom. Ragadj el, és megértem.” – Indián tanítás

“Amikor megszülettél, te sírtál, és a többiek örültek. Éld úgy az életed, hogy amikor meghalsz, mindenki sírjon, de te örülhess!” – Cherokee bölcsesség

“Nincs halál, csak világok változása.” – Sziú bölcsesség

“Mikor a legendák megszűnnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerűség.” – Sziú bölcsesség

“Az álmok bölcsebbek, mint az emberek.” – Sziú bölcsesség

“Legfontosabb tanítónk a saját szívünk.” – Sziú bölcsesség

“Az ember rokona a többi élőlénynek, és nem felsőbbrendú azoknál. A természet egy nagy közösség, amelynek minden tagja – az embert is beleértve – kölcsönösen függ egymástól. Mindannyian belőled származunk és hozzád tartozunk, Föld Anyánk. Tőled kapjuk az élelmet és úgy vigyázol ránk, mint a saját anyánk. Úgy kell rajtad lépkednünk, mintha minden lépésünk egy imádság lenne.” – Sziú bölcsesség

Indián mese:

Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra…
Építettek egy magas falat és megkérték a békákat, másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, és vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak. – Úgy sem sikerül nekik! – mondta egy nyúl. Amikor kimondta három béka le is esett a földre.

– Túl gyengék ehhez! – harsogta a medve, és tíz béka megint lepottyant a talajra.
– A békák nem is tudnak falat mászni! – nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról.

Ez így ment egészen addig, míg csupán csak egy béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.

– Le fog esni! – morogta a farkas, de nem így történt.

A béka felért a csúcsra. Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.

– Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? – kérdezte a róka.
– Mi a titkod? – kérdezte egy másik béka.
– Gyakoroltál? – szegezte neki a kérdést a farkas.

Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET.

Indiánok 10 parancsolata:

1. Gondoskodj a Földről és tiszteld minden lakóját!
2. Maradj hű a Nagy Szellemhez!
3. Mutass tiszteletet embertársaid iránt!
4. Dolgozz az egész emberiségért!
5. Segíts és szeress, ahol szükséges!
6. Tedd azt, amit jónak gondolsz!
7. Gondoskodj tested és lelked jólétéről!
8. Erőd egy részét fordítsd a világ jobbítására!
9. Légy mindig igazságos és tisztességes!
10. Vállald tetteid következményét!

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián bölcsessége:

Nem érdekel, hogy miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával. Nem érdekel, hogy hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy hülyének néznek a szerelmed miatt, az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj. Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját, hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben, és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tiéddel, Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira. Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből ered-e az életed. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy “Igen”! Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel. Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után, fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket? Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál. Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről, amikor minden egyéb már összeomlott. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.